A csontok, izmok és porcok normál működése

A porckopás folyamán az ízfelszínt borító tükörsima porcréteg fokozatosan felrostozódik, elkopik, akár teljesen el is tűnhet. Egy idő után már az alatta levő csontszövet, valamint az ízület környéki inak, izmok is károsodnak. Mindez az ízületek mozgáskorlátozottságával, esetleg kóros helyzetben történő rögzülésével, kényszertartással, és természetesen fájdalommal jár. A fájdalom kezdetben csak terhelésre jelentkezik, a nem szűnő, illetve nyugalomban (éjszakai pihenéskor) jelentkező fájdalom már kiterjedtebb károsodásra utalhat.

A porckopás lehet elsődleges, ez az életkor előrehaladtával kialakuló elváltozás; és lehet másodlagos: ennek hátterében jelen van valamilyen károsító tényező; egy sérülés, egy gyulladás vagy bármi, amely az adott ízületre káros hatással bír.

A sportolással, különösen a versenyszerű sportolással járó vázrendszeri (s ezáltal természetesen ízületi) megterhelés is egy ilyen károsító tényezőként fogható fel. Míg ugyanis a rendszeres, de nem túl megerőltető mozgás védelmet nyújt az ízületi megbetegedésekkel szemben, addig különösen a versenysport már ártalmas lehet. Ráadásul egy-egy sportág elsősorban egy ízületre fókuszál (és azt terheli túl): míg a kosarasok zöme térd-, a kézilabdások váll-, csukló-, az asztaliteniszezők csukló-, a futballisták boka- és térdproblémákkal küzdenek.

Fontos tény továbbá, hogy testsúlyunk megtartásáért elsősorban csípőnk, térdünk, bokánk és lábfejünk izmai, ízületei felelnek. Az optimálisnál nagyobb testtömeg, a túlsúly pedig igen hamar kikezdik ezeket a területeket, a kövér embereknél már igen fiatal korban megjelenhetnek az ízületi porckopás fizikai és radiológiai jelei.

Az ízületekre nehezedő testsúly következtében a porcok nagyfokú terhelésnek, összenyomatásnak vannak kitéve. Ilyenkor a porcszövet rostjain keresztül folyadék préselődik ki, amely pihentetés alatt bizonyos mértékig visszaszivároghat. Tartós terhelés esetén azonban visszafordíthatatlan lehet a károsodás. Ezen túlmenően, a túlsúly az ízületi mozgékonyságot is csökkenti. Ízületeink védelme érdekében (is) tehát érdemes észszerű fogyókúrába kezdeni, a siker érdekében nem árt orvosi, dietetikai segítséget kérni.

Tekintve, hogy krónikus, azaz nem gyógyítható betegségről van szó, érdemes komoly hangsúlyt fektetni a megelőzésre. Ebben is az egyik legfontosabb arra odafigyelni, hogy ízületeink ne legyenek sem túl, sem alulterhelve. Másképpen szólva, sem a tespedés, sem pedig a napi szintű nagyfokú erőltetés nem vezet jóra.

A porckopás kezelése is összetett: együttes cél a fájdalom csillapítása, a gyulladás enyhítése, emellett a leépülés folyamatának lassítása.